Ma a suliba egyedül jöttem, mert Carlos lebetegedett (anyu rizzsel kitömött párnával verte) fejsérülései lettek és lázas...
A suliban matek órán bejött egy nyanya. Azt mondta, hogy ma Martens bakancs akció van: 5-öt fizetsz, 6-ot vihetsz. Kincsővel, Dakival, Carlossal (sms) Jürglivel és Pistivel, hogy veszünk ötöt és kapunk hatot, pár ezer ftval olcsóbb lesz. Holnapra megérkeznek jee.
Holnap: Mind az öten (Carlos nincs) felpróbáltuk és arra jöttünk rá, hogy szorít.
Mind levettük, hogy majd otthon járkálunk benne az elején kivéve Kincső és Dakit. Ők nem voltak hajlandóak levenni, mer első látásra beléjük estek. Azt mondják ebben fognak aludni. Kb 1 óra múlva már alig bírták, de tűrték. Nap végén feladták de már tiszta vér volt a cipő belseje... Lementek az orvosiba, kaptak mankót és 2 hétig ezzel kell menjenek. Az orvos elvette a cipőket, mert káros az egészségre, 3 hét múlva visszakapják. Ahogy visszajöttek az osztályba már terveket eszeltek ki, hogy szerezzék vissza a cipót.
Holnap: mind gyakoroltuk a járást otthon és már attól bedagadt a lábunk, h fél óráig jártunk benne :( a suliban az orvosi előtt az ajtónál álltak Ők ketten. Az egészet lekameráztam: nyílik az ajtó, ő elbújnak mögötte. Kincső megnyomja a tűzjelzőt, a még bent lévő orvos kirohan, a wc-n lévő orvos is (rajta nincs nadrág, arra nem volt idő) így rohannak ki a suliból. Nem vették észre Dakit az ajtó mögött, de Kincsőt kirángatták. Daki bement a rendelőbe, és kifelé rohant a 2 cipóval. Elég nehezek lehettek, ezért az egyiket ideadta nekem (ja én is a tervben voltam) de ki nem mehettünk, mert lebukukunk. Ha a lépcsőn megyünk, a tömeggel együtt kisodródunk. A lifttel nem szabad menni, azt autómatikusan tűz esetén lezárják. Csak egy választás maradt: A TŰZLÉPCSŐ!-amúgy ez is atervben volt, csak erről eddig nem tudtam mer ugye akkor nem vállalom el...
Dakival berohantunk a kihalt folyosóra ami semmi felé nem vezet: ott volt a tűzlépcső. Daki ment először én utána, volt nálunk hátizsák abban a bakancsok. Felértünk az 1. emeletre.
Én: hol van ezen az emeleten a lépcső??!!
D: ajj nem tudom, azt hittem innen oda jutunk! ahh hol lehet???
Én: Daki, tudod mit kell tennünk... nem maradt más választás
D: NEM lehet! túl veszélyes!!!
Én: tudod, hogy nincs más választásunk!!!
Daki szomorúan nézett, aztán felkapta a fejét: NEM! egyedül megteszem! majd én megyek a lépcsőn, nem kell neked is lebuknod. te beleolvadsz a tömegbe és onnan...-Én: NEM LEHET! együt keztük el együtt is bukunk el! nem mehetsz oda egyedül. vagy én megyek vagy mindketten
D: te mér mennél:
Én: á én senkinek se kellek, neked ott van a bakancs és Kincső bakancsa meg Kincső, de nekem a bakancsom bíztonságban van. Nekem kell mennem!
D: jó szia
Értetlenül néztem, erre elröhögte magát: Csak vicc volt na menjünk
Elindultunk a lépcső irányába, és amikor odaértünk 50000 diák próbált egyszerre lejönni. Nagyon veszélyes, nem tudhatjuk hol van tanár a tömegben és mikor kap el! De mindent a bakancsért. Elindultunk. Könyökkel lőkdöstük a diákokat könyörtelenül...amikor...már félúton jártunk, megláttam az igazgatót. Szúrós szemmel kémlelte a tömeget, hogy ki akar visszamenni.
Én: Daki!!! viszza kell mennünk!! el fog kapni, ez öngyilkosság!!!!
D: ha eddig eljutottunk, nem adhatjuk fel! meg kell próbálnunk, külömben semmi értelme!!
Én: tudom, akkor menjünk vissza az elsőre, megkeressük azt a lépcsőt!!
Amúgy azért kiabáltunk, mert 1: mert az egészet vettem kamerával és így drámaibb 2: a tömegtől alig lehetett hallani
Hagyuk magunkat sodródni a tömeggel, és az 1.emeleten kiszálltunk. Az üres folyosón alig voltak wc-ből menekülő emberek.
D: hol lehet??
Én: nem tudom-és akkor eszembe jutott!- megvan! a titkárság!!
D: tééényleg csak ott lehet!!
Elindultunk a titkársághoz, de amikor beléptünk, az egyik orvos állt egy nyúllal a kezében. Vörös volt a szeme és fehér a szőre. Mindkettőnek mert az orvos albínó volt.
Orvos: lassan a testtel! tudom, mire készültök. Ti nyomtátok meg a csengőt! A bakancsok miatt van mi?? Én is mindig akartam egy ilyet, de a nagyi nem engedte. Egészen eddig... el akartam lopni, de ti megakadályoztátok. Adjátok nekem a balancsokat és nem árullak be titeket!!
Én: EZT NEM TEHETI!!!
Daki: SENKI SE HISZ MAGÁNAK!
O: több eséllyel hisznek nekem mint nektek. Titeket kicsapnak ha beárullak nekem semmi sem lesz nektek úgyse hisznek! mit választotok az iskolát vagy a lépcsőt?
Daki: lebuktunk. ennyi :( oda kell adnunk.
Én: igen ...-és akkor eszembe jutott a kamera-NEM még nincs vége! a lépcsőt választjuk! gyerünk Daki!
Orvos meglepetten nézett-Rendben ti tudjátok nekem ígyis jó utállak titeket és sohatöbbé nem kell lássalak. MUHAHAHAA BBBUHAHAHAHHA!!!!!!!
Megrántottam Dakit és magammal húztam a lépcsőhöz: MÁSSZÁL!! később elmagyarázom-mondtam halkan hogy a doki ne hallja.
D: jo te tudod de sztem le fogunk bukni...
Én: ha lebukunk magamra vállalom h belerángattalak nyugi. Felmásztunk a 2.-ra és bementünk az osztályba. A terv szerint a táskánkba rakjuk és azzal a hátunkon lemegyünk a tömeggel, de ha a táskánkban lesz a cipó, az bizonyíték ellenünk.
Én: akko hová rakjuk?
D: megvan! rakjuk a falba abba a repedésbe.
A repedésről annyit, hogy amikor megkaptuk a cioókat Pisti belerúgott a falba, mer kivi vt h mennyire erős, és a falból kiesett egy tégla. Észrevétlenül visszaraktuk, de előtte kiesett mégegy és azt már nem bírtuk el, ezért kidobtuk az ablakon. Szóval van egy lyuk a falban.
Én: Remek ötlet!! oookos Daki!
gyorsan elintéztük, közben elmagyaráztam Dakinak, hogy a felvételt megvágjuk és kiszedjük azt a részt, hogy mi nyomtuk meg a csengőt, és kész a bizonyíték.
Sikeresen kiértünk a suliból, az igazgató hazaküldött, hogy majd holnap egyenként kihallgatunk mindenkit. A doki beszélni akart de az ig. leintette hogy majd holnap. Huhh izgulok holnap írok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése