Ja bocs, ez nem az, ez az:
Elrejtettem a legértékesebb dolgokat a házban: Müzlit, müzlit (a kaját is), a lindt csokikat ( ja azok nagyon drágák), a málnás szörpöt, Trudit (a macimat, volt vagy 2000ft még jóhogy elvinnék), az ágyamat letakartam, nehogy megtalálják, a tv-t felvittem a szobámba és beraktam az ágy alá, a gépet és a laptopot is az ágy alá raktam, és magamat is beraktam az ágy alá a kutyával együtt. Minden ami fontos az ágy alatt van. Csárli és Carlos az ágy előtt lesz egy baltával és engem fognak védeni, meg a kacataimat. Kell rájuk maszk, és pár rongy a pólójuk alá, hogy erősnek tűnjenek, olyan kis véznák... Hu azaz kopogott valaki a hátsó ajtón. Rohanok, mindjárt jövök. Visszajöttem, Carlos az, megbeszéltem vele, hogy engem fog védelmezni és nem azért hívtam, mert hiányzott( ja a telefonba azt mondtam) megsértődött, de ez most mind1. Elkezdett sipákolni h mi lesz ha lesz velem valami. Elmagyaráztam neki: akkor lesz velem valami, ha ő meghal. Na így már kezdte magát félteni...Kopogtak, itt van Csárli. Carlos lement ajtót nyitni neki. Elmagyarázta, mi a pálya. Csárli azt mondta, hogy vele ez minden évben párszor előfordul, de hívja a zsarukat. Kérdezte mért nem hívom énbis. Erre volt egy jó érvem, de már elfelejtettem, majd elolvasom az előző bejegyzésben. Leültek az ágyamra, veszekedtek. Rájuk parancsoltam h fogják már be. Kérdezték, miért van leterítve az ágyam, még sose volt. Elmagyaráztam, h minden fontos dolog az ágyam alatt van, és az ágy is azért van leterítve, nehogy észre vegyék. Jól kiröhögtek. Olyan izéék. Kb ennyi dolog történt fél óra alatt. Ja elég sűrű fél órám volt. Asszem az ajtó félig szétment. Mindjárt betörnek. A fiúk kezdenek betojni. Most azt olvassák, mit írok. Itt fekszenek a tv- velem az ágy alatt. Amikor meglátták h betojinak hívom őket, azt mondták, h nem is félnek csak kíváncsiak voltak h milyen az ágy alatt. Hahh persze. Be vannak öltözve feketébe símaszkkal, erősnek néznek ki és balta van a kezükben. Arról faggatnak, hogy lehetek ilyen nyugodt, hogy mindjárt betörnek a házamba, és hogyhogy blogot írok. Válsz: már fél órája dolgozom, amikor bejönnek, meg fogja csípni őket egy madárpók, mert amikor hangos dolgot hall, azt mindig meg akarja csípni, rájuk fog ömleni egy pár liter sósav, harmadfokú égési sérülésekkel nem lesz olyan nehéz szétverni őket baltával, ráadásul fel fog robbanni egy bomba, amitől alig fognak járni, max 4en vannak, ezek közül egynek nem lesz semmi baja, de nagyon meg fog ijedni. Innen vagy visszafordulnak, ha van egy kis eszük, ha nem, akkor körbejárják a ház földszintjét, akkor a pincébe beraktam egy vacak telefont, amiből nagyon ijesztő hangok fognak jönni pl: kutyamorgás, tányérok leesése, dörömbölés, ordítások stb.. Egy filmből kiszedett hang: Hé, huzzatok el a házamból, különben egy szavamba kerül és itt lesz a rendőrség, vagy ami még rosszabb, kiengedem a pincéből a dobermannt és a rotvájlert, ami széttép titeket...-ezt egy nagyonkirály és ijesztő hang mondja
és ebben a cuccban felszálltam a buszra, anyu bármennyire is furán nézett rám, és Georg bármennyire is röhögött. Csárli legalább lehet h megijed Carlos meg felfogja, h békén lehet hagyni. Éeültem leghátra. Az utasok mind ismertek ,szal nem lepődtek meg. Csárli a busz másik végén meglátott. Elindult, de én találtam egy pengét, és felé dobtam. Még jó, hogy rohattul nem tudok célozni, úgyhogy mellé ment. Ki a busz ablakán. Be egy porsche hátsó ülésére egy gyerek sisakjába. Vajon a gyerek mér hord sissakot? Na mindegy a lényeg h Csárli megilyedt és visszaült a helyére pityaeregni. Egy öreg néni vígasztalni kezdte. Aztán jött Carlos. Milla beszéljük meg. Nem kell megölnöd engem.
I luv TRABI
